Statisztából az Operaház magántáncosa: id. Harangozó Gyula pályája

Harangozó Gyula

Harangozó Gyula neve összeforrt a 20. századi magyar táncművészettel, és a nemzeti balett kialakulásának történetét sem lehet nélküle elmesélni. Pályája igazi sikertörténet, a vele született tehetségnek és a kemény munkának köszönhetően egyszerű statisztából vált nemzetközileg elismert művésszé.

Képzetlen statisztaként kezdte

Harangozó Gyula 1908. április 19-én született Budapesten. Táncosként dolgozott az Operaházban, de képzetlensége okán csak statisztaként szerepelt a darabokban. Már 20 esztendős volt, amikor Albert Gaubier balettmester felfigyelt a szokatlanul mozgékony, tehetséges táncosra, és rábízta a kormányzó szerepét A háromszögletű kalap című táncjátékban.

Harangozó átütő sikert aratott, és amilyen későn indult be a pályára, olyan hamar behozta a lemaradását: alig 20 évesen az Operaház ünnepelt magántáncosaként folytatta karrierjét. Sikerét tánctudása mellett előadói vénájának is köszönhette, elképesztő hitelességgel formálta meg a legkülönbözőbb karaktereket.

Harangozó, a táncos, a koreográfus, és a színész

Harangozó Gyula nem csak táncosként alkotott maradandót, 1936-tól koreográfusként is dolgozott, így neve összeforrt a magyar nemzeti balett kialakulásával. Az első általa koreografált darab a Csárdajelenet című egyfelvonásos volt, de később a nézők és a szakma elismerését váltotta ki A csodálatos mandarin, a Térzene, a Coppélia és a Seherezádé is.

Színészi képességeinek köszönhetően Harangozó Gyula nem csak a színpadon, a filmvásznon is helyet vívott ki magának. 1941-ben az Életre ítéltek!, az Egy tál lencse és a Dankó Pista című filmekben is szerepelt, 1949-ben szerepet kapott a Mágnás Miskában, 1964-ben pedig Az életre táncoltatott leányban.

Díjak és elismerések

Harangozó Gyula 1951-ben Kiváló művész, 1956-ban pedig Kossuth-díjat kapott. A táncos-színész-koreográfus 1974. október 30-án hunyt el Budapesten, ekkorra azonban kitörölhetetlen nyomott hagyott a hazai táncéletben a klasszikus balett és a magyar néptánc elemeinek ötvözésével.

Emlékére 1992-ben megalapították a Harangozó Gyula-díjat, amelyet azóta is minden évben átadnak.

Tehetséges család

Szinte törvényszerű volt, hogy a tehetséges táncos, Harangozó Gyula, és felesége, Hamala Irén, aki nem csak asszisztense, de később balettjei betanítója is volt, házasságából szintén tehetséges táncos szülessen.

Az ifjabb Harangozó Gyula örökölte szülei rendkívüli adottságait, 2012-ben őt is Kossuth-díjjal tüntették ki.