Az orosz balett egyik legnagyobb csillaga Szentpéterváron született 1910. Január 8-án. Szülei is a balett, a színház világában éltek, édesanyja balettiskolai tanár és ismert koreográfus folt. Első szerepe a Diótörő  volt, 1928-ban és innen üstökösként ívelt fel a pályája, eltáncolta az összes nagy orosz balett címszerepét.

1929-ben  a Kirov Színház balerinájaként már Odett-Odilia szerepében indult legendás karrierje. Ez a szerep végigkísérte életét, gyakorlatilag Ulanova neve és a Hattyúk tava szinte összeforrt.

1932-ben Giselle címszerepét táncolta, és ugyanabban az évben Prokofjev Hamupipőke című balettjében is őt láthatta a közönség. Légies mozdulatai és különleges kisugárzása a színpadon megihlette a mestert, így a Rómeó és Júlia című balettet szinte neki írta.

Ulanova balett karrierje meglehetősen hosszan tartott. 1928 és 1944 között a leningrádi balett prímabalerinája volt, majd felkérték, hogy a moszkvai Bolsoj Balett vezető táncosa lehessen. Prima ballerina assoluta volt, és a tizenhat év nagyszínházi ideje alatt a klasszikus balettirodalom összes nagy női szerepét eltáncolta.

Ulanova kifinomult technikája, bravúros színpadi kifejező ereje a szovjet balett legendás alakjává emelte. Drámaiság, könnyedség és harmónia jellemezte táncát, amit azóta is a klasszikus orosz balett legnagyobbjaként tartanak számon.

Ötvenéves koráig aktív színpadi balett-táncos volt, visszavonulása 1960-ban volt, régi, kedves szerepével a Chopinia-ban.

1959-ben New Yorkban is fellépett, ami különleges volt a szovjet táncosok körében, de Ulanova  szinte angyali tehetsége az egész világ csodálatát kivívta. Fellépett Magyarországon is többször, utoljára mint vendégművész, 1961-ben.

Az aktív színpadi évek után a balettművészet tanáraként dolgozott tovább, illetve koreografált. Pályáján minden elérhető elismerést, kitüntetést megkapott, még a francia Becsületrendet is.

Végletesen szigorú volt önmagához, egész életre során a szerénység és a mértékletesség, valamint a nagyon kemény munka jellemezte. A harsány, kirívó dolgokat nem szerette, a tisztaság és a mesterségbeli alázat volt fontos számára.

Ulanova mindvégig egyenes, karcsú, törékeny teste 1998. március 21-én, 89 évesen lelt végső nyugalomra Moszkvában, ahol emlékét külön múzeum őrzi.

Tiszteletére Stockholmban és Szentpéterváron szobrot emeltek.

Ez is érdekelhet:

Martin István nemzetközi sikerei Vaclav Nyizsinszkij – Minden idők egyik legkiválóbb férfitáncosa Markó Iván, a hazai balettművészet meghatározó személyisége Bajári Levente a tehetséges és sikeres balettművész