Tűzmadár

Tűzmadár

A Tűzmadár megalkotásával, 1910. nyarán kezdődött Igor Sztravinszkij együttműködése Szergej Pavlov Gyagilevvel és Mihail Mihajlovics Fokinnal. Gyagilev, a Cári Orosz Balett akkori igazgatója  megelégelve a kiszemelt zeneszerző, Anatolij Ljadov lassú munkáját, az ambiciózus ifjú komponistára bízta a Tűzmadár megzenésítését. Gyagilev elsődleges szándéka ezzel az orosz folklór-témájú darabbal a párizsi balettkedvelők elkápráztatása volt. Ez teljes mértékben sikerült is neki: a június 25-i bemutató a párizsi Operában falrengető siker volt.

Mintha egy népmesére ülnénk be…

A Tűzmadár balett szövegkönyve klasszikus orosz (és európai) népmesei elemekből építkezik. A darab a sötét, a gonosz, az alvilági rossz és a fényes, gyönyörű, lángoló jóság párharca. A gonosz varázsló, Kascsej halhatatlanságra tett szert, amit egy tojásba rejtett, így ha megölik, csak a teste pusztul el. Várában tizenhárom hercegnőt tart fogva, köztük a szépséges cárevnát. A megmentésükre igyekvő lovagokat a varázsló kővé változtatta.

Iván cárevics tűzmadárra vadászik és eltéved az erdőben. Kascsej várához ér, amelynek kertjébe bemászva egy aranyalmafát talál. A Tűzmadár hirtelen megjelenik a kertben és Iván foglyul ejti: a madár azonban könyörögni kezd és eléri célját, a cárevics szabadon engedi őt. A madár ezt egy tollával hálálja meg, amelyet Iván a feje fölé tartva bármikor segítségül hívhatja a Tűzmadarat.

A fogolyként tartott lányok éjjel kiszöknek a palotából, és Iván beleszeret a szépséges cárevnába. Napnyugtakor Iván a cárevna figyelmeztetése ellenére szembe akar nézni a varázslóval, ám az fogylul ejti őt és megkínozza, majd kővé akarja változtatni. A varázsigének azonban nem ér a végére, mivel Ivánnak eszébe jut a toll: a feje fölé emeli, és megjelenik a Tűzmadár, hogy szembeszálljon a gonosz varázslóval és szolgáival. A végső küzdelem közben Kascsej az aranyalmafához siet és belerejti a halhatatlansága kulcsául szolgáló tojást.

A Tűzmadár andalító énekével mély álomba meríti Kascsejt, és mire felébred, Iván megtudja a madártól a titkot: Kascsej elpusztításához a tojást is össze kell törni. Amikor ez megtörténik, eltűnik a varázsló vára, a kővé vált emberek felélednek, és a balettdarab záróképe a cári lakodalom.

A balett nemcsak történetével tükrözi az orosz népmesék világát, a zenék közül jó pár klasszikus orosz népdal átdolgozását is felfedezhetjük.

A leegyszerűsödött romantikus szimbolika

A Tűzmadár történetét Rimszkij-Korszakov is feldolgozta korábban, A halhatatlan Kascsejben (1908) és Az aranykakasban (1907). Ezekkel az operákkal szemben a Tűzmadár nem kívánja az elnyomó cári rendszerre utaló áthallásokra sarkallni a nézőit, csupán egy szép mesét mutat be:  a   sötét és végtelen gonoszság és a jó tündöklő, mindent legyőző szépség párharcát, ezzel az egyik legszebb, és nagyon népszerű balett, amit a világ számos országában játszanak sikerrel.