Érdekességek a világ leghíresebb balettjéről

A diótörő

A diótörő, Csajkovszkij utolsó színpadi műve a világ egyik – ha nem „a” – leghíresebb és legnépszerűbb balettje. A mű történetének alapjául E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című meséje szolgál, ősbemutatója 1892. december 18-án volt a szentpétervári Mariinszkij színházban. Magyarországon először 1927-ben mutatták be.

A szerző nem volt elégedett művével

A világhírű koreográfus, Marius Petipa 1891-ben bízta meg Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerzőt azzal, hogy komponáljon zenét a történethez. Azonban nem az eredetit, hanem az Alexandre Dumas-adaptációt követték, ugyanis az előbbi az emberek sötét oldalát helyezte előtérbe, így alkalmatlan lett volna arra, hogy gyermekek előtt adják elő. Amikor a zeneszerző 1892-ben befejezte a művet, nem volt elégedett vele. A zenét „végtelenül szegényesnek” titulálta; úgy vélte, sokkal rosszabb, mint két évvel korábban komponált munkája, a Csipkerózsika.

Az első előadás előtt a koreográfus visszalépett

A diótörő színpadra állítása közben Marius Petipa megbetegedett, ezért visszaadta a munkát. Hét éve hűséges munkatársa, Lev Ivanov vette át tőle a koreográfia összeállítását. Bár a két művész táncstílusa alapjaiban különbözött egymástól, az előadáson nem lehetett észrevenni a váltást, ugyanis Petipa pontos és részletes iránymutatásokat adott asszisztensének.

A diótörőt szerencsehozó talizmánnak tartották

A mű története szerint Klára, a kislány egy diótörőt kap ajándékba karácsonyra, amely megelevenedik. A diótörő egy német legenda szerint szerencsét hoz a családra, és megvédi az otthont; ezért a háztartási eszköz sokáig valóban népszerű karácsonyi ajándék volt gyerekek számára. Washingtonban még egy Diótörő Múzeum is van, amely több mint hatezer diótörőnek ad helyet.

A New York-i Balett előadása számokban

Rengeteg amerikai család számára a New York-i Balett George Balanchine-féle előadása karácsonyi tradíciónak számít. A városban 1954-ben mutatták be először a művet. A New York-i Balett évente átlagosan ötvenszer adja elő A diótörőt, máig összesen körülbelül kétezer előadásuk volt. Évente legalább százezren nézik meg a balettet. Az előadáson 57 ember dolgozik a színfalak mögött, aki kezeli a díszletet és a világítást. A műben a balett-táncosok összesen mintegy 150 jelmezt öltenek magukra, 600-700 lámpát használnak a színpad megvilágításához, és 62 zenész kíséri az előadást. A balett előadásán szólalt meg először zenekarban cseleszta, amely egy a zongorához hasonló billentyűs hangszer.

Az Édes szilva tündér tütüje hétrétegnyi tüllből áll, Harmatcsepp hercegnő jelmezén pedig 65 kristálycsepp kapott helyet. Az egyik táncos szoknyája mintegy 18 kilót nyom, a Cukorkapálcák jelmezére pedig egyenként 144 csengettyűt rögzítettek. A hóviharjelenetben összesen 23 kilónyi konfetti hullik a színpadra. A hatalmas karácsonyfa 12 méter magas, és egy tonnát nyom. Az Arab kávé tánca alatt hallható zene alapja egy grúz bölcsődal; az első felvonás egyik jelenetváltásánál hallható muzsika pedig Csajkovszkij egyik másik művéből, a már említett Csipkerózsikából való.