Coppélia – a balettirodalom egyik klasszikusa
A Coppélia mára az egyik legnevesebb balettdarabok közé sorolható. A művet Léo Delibes zeneszerző alkotta. E.T.A. Hoffmann német író – A homokember elnevezésű elbeszélése alapján készült a szövegkönyv, amelyet Charles Nuitter és Saint-Leon írtak. A háromfelvonásos balettdarabot 1870-ben mutatták be a párizsi Nagyoperában. A mű már a bemutatón nagy sikert ért el, így egyértelmű volt, hogy a nemzetközi bemutatók sem maradhatnak el. Léo Delibes hazánkban is több alkalommal járt és művét maga vezényelte.
A háromfelvonásos balett előadás a harangavatási ünnepségre és a táncversenyre való készülődéssel kezdődik. Swanilda a harangöntő lánya az új táncruháját mutogatja a barátnőinek, mivel ő is fellép a táncversenyen. Majd arra lesznek figyelmesek a lányok, hogy a legények mással foglalkoznak, Coppélius, az öreg ezermester ablaka előtt állnak. Az ablakból egy csodálatos lány néz kifele a térre és a tömegre. Swanilda udvarlója is őt figyeli. Ebben a felvonásban a balett híres dala is felcsendül, a Coppélia-keringő, amelyre Swanilda táncol. A csodás lány ablakából egy zsebkendő hull le, amit Ferenc, Swanilda udvarlója vesz fel. A lány ezt látván megsértődik és elfut. Coppélius elveszíti a kapukulcsot, amit a lányok megtalálnak és be is lopóznak a házba, mivel nagyon kíváncsiak.
A második felvonásban Swanilda vetélytársnőjét keresni a házban, mikor meglátja, hogy Coppélia csak egy bábu. Majd felhúzzák a járóbabát és az táncot jár. Közben betoppan Coppélius a nyitott ajtón és mérgesen félbeszakítja a lányok mulatozását. Elzavarja a lányokat, de Swanilda elrejtőzött, felvette a bábu maszkját és ruháját, majd szerelme-Ferenc is belopózik a kéményen keresztül. Coppélius nekilát a munkának, de rájön, hogy Coppélia nem bábú, hanem egy élő ember, letépi a maszkját és meglátja, hogy ez a harangöntő lánya. Elhatározza, hogy a szerelmespárt megleckézteti. Swanilda a bocsánatáért esdekel, de a mogorva mester azt mondja, csak akkor bocsájt meg neki, ha részese lesz ördögi tervének. Mikor Ferenc megjelenik, Coppélius a maszk mögé bújtatott Swanilát mutatja be neki, aki varázslatos táncával le is veszi a lábáról a fiút. Közben a leány megelégeli a színjátékot és magából kikelve, dühösen letépi a maszkot, majd elszalad szerelme elől, az hiába könyörög a bocsánatáért. Ferenc dühében törni-zúzni kezd és felkapja az igazi Coppélia babát, majd elszalad vele.
A harmadik felvonásban megkezdődik a harangavatási ünnepség. Ferenc a térre ér a babával, a lányok gúnyosan figyelik, hogy ezért a babáért volt oda minden legény. Az ifjú szerelmes hiába esdekel Swanilda bocsánatáért, az rá se hederít. Majd Coppélius is megérkezik és a polgármesternek panaszolja el mi történt vele, a harangöntő megtéríti a kárát. A mogorva, kárörvendő mester felkapja Coppéliát és elsétál. Swanilda édesapja kibékíti a fiatalokat és megkezdődik a nagy ünneplés. A fiatalok lesznek a táncverseny győztesei, a többiek pedig vidáman emelik a magasba az ismét szerelmes jegyespárt.
A Coppélia egy klasszikus, vidám balettdarab, amely a szerelmet, a féltékenységet és a haragot is szemlélteti a nézőkkel. Mindezt egy mókás történet keretében, amely derűt csal a nézők arcára.
