A fiatal tehetség: Boros Ildikó

Boros Ildikó

Boros Ildikó 1978-ban született Budapesten. A tanulmányait a Magyar Táncművészeti Főiskolán kezdte, ahol 1998-ban diplomázott. Mesterei között volt Dózsa Imre, Stimácz Gabriella és Sebestény Katalin is. Időközben külföldi tanfolyamokon is részt vett. Az Amerikai Egyesült Államokban, North Carolinában vett részt képzésen 1996-ban, ezt követően 1997-ben Ausztriában tanult. Már nagyon fiatalon is tisztában volt vele, hogy ahhoz, hogy sikeres balettművész váljon belőle, elengedhetetlen az alázatos munka. A külföldi képzések folyamán sok hasznos információval gazdagodott, így táncjátéka még kifinomultabbá vált. 1998-ban a Magyar Állami Operaházhoz szerződött. 2002-től címzetes magántáncos lett, majd 2005-ben magántáncossá léptették elő.

Az elmúlt évek folyamán olyan jelentős darabokban lépett fel, mint a Rosszul őrzött lány, a Szentivánéji álom, a Diótörő és az Anyegin. A gyermekeknek szóló darabokban és a drámai felnőtt darabokban is ugyanolyan jól teljesít. A darab témájától függetlenül a tökéletességre törekszik, ez nem is csoda, ugyanis a tánc a szenvedélye. Külföldön is láthatták a nézők színpadi játékát, hiszen fellépett Kínában, Olaszországban, Portugáliában, Mexikóban, Szerbiában és az Egyesült Államokban is. A hazai és a nemzetközi közönség tetszését is elnyerte csodálatos tánctudásával.

A sok munka mindig eredménnyel jár! Boros Ildikó is több díjat elnyert szorgalmas tanulása és kiváló tánctudása lévén. 1990/2000-ben az Évad legjobb kartáncosa volt. 2002-ben Pro Art Lyrica díjjal tüntették ki, majd 2005-ben Philip Morris Magyar Balett Díjat kapott. 2008-ban megkapta a Harangozó-díjat is és 2009-ben az EuroPAS Magyar Táncdíjat is elnyerte.

Jelenleg az Aranyecset és a Diótörő című balettelőadásokban láthatja a közönség. Fiatal kora ellenére már rengeteg főszerepet eltáncolhatott az elmúlt évek alatt. Táncjátékát a dinamikus, kifejező mozdulatok jellemzik leginkább. A kiváló alakításához viszont hozzátartozik a sok gyakorlás is. Ildikó nem rest és akár napi több órán át is gyakorol, ha szükséges, hogy a táncával életre keltse az adott darab szereplőjét.